Bálterem

Partenerem kicsit feszenget. Észre vettem, hogy a hölgy más valakit néz. Hát igen. Várható volt, hogy Pen így fog reagálni. Ideje, hogy Awakened ne bujkáljon.
- Itt volt már az ideje. - Mondtam halkan, de Elektra meghallotta és felém nézett.
- Semmi gond Elektra. Egyszer a te időd is el fog jönni. Én vagyok a Fantom. Nem kell férned. Ismerlek. Egy csak egy tánc. Engedd el magad és tedd féltékennyé. Ebben a ruhában gyönyörű vagy. - Megfotam a kezét és beljebb húztam. Kezemet a lapcokájához tettem.
- Akkor most elkezdjük. - Halványan rá mosolyogtam.

- Akkor már nem vagyok egyedül.. - feleltem. Tulajdonképpen szinte nem is táncoltunk, csak lépkedtünk jobbra-balra, és forogtunk, de legalább nem ugyanúgy táncoltunk, mint a többiek. Lassan annyi minden van amit másképp csinálunk, mint a normális halandók, hogy abból könyvet lehetne írni.
Mikor kezét a derekamra simította, kirázott a hideg. Arcomra mosoly fagyott. Próbáltam komoly lenni, de nem ment. Talán zavaromban néha-néha még fel is nevettem.
- Hol voltál? - kérdeztem félre billentve fejemet, arcát fürkészve tekintetemmel.

Lazán besétáltam a bálterembe és megálltam az ajtóban. Szépen fel volt díszítve. Én biztos nem dolgoztam volna. Figyeltem a táncoló párokat. Álarc volt rajtuk. Hoppá! Nekem nincs. Akkor vagy elleszek maszk nélkül vagy elugrok az áruházba. Én a másodikat választottam. Sarkon fordultam és közben vettem elő a mobilomat, hogy hívjak egy taxit.

//MoonStone áruház//

Jól éreztem magam Penelopéval. Mintha a hugom lenne. Kevés tánctudásomnak köszönhetően csak ide oda lépkedtünk, de nem zavart. Legalább volt kivel tennem. Boldogan mosolyogtam és örültem, hogy Pen arcára is mosolyt tudtam csalni.
- Az erdőben. Beszélgettem és gondolkodtam. Képzeld tettem egy érdekes felfedezést.
Közelebb hajoltam hozzá, hogy csak ő hallja.
- Tudok repülni.

Az ismeretlen halkan suttogott, de meghallottam. Először nem értettem mondatát. Ő ismeri?
- Fantom? - kérdeztem vissza kissé meglepettem. Hát ez egyre jobb... Annyi furcsaság történik velem mostanában, hogy az már tényleg nem normális. - Féltékennyé? - nevettem fel halkan. - Sose nézne ''úgy'' rám. - most ezt miért mondtam? Beszéd helyett inkább ellazultam és hagytam, hogy a Fantom vezessen. Megfogta kezemet és beljebb húzott másik kezével pedig lapockámhoz ért. Én kezemet vállára tettem és elkezdtünk táncolni....

Beléptem a hatalmas bálterembe. Az egész tele volt diákokkal. Határozott léptekkel elindultam egy kicsit beljebb. Mikor megbizonyosodtam róla, hogy minden a legnagyobb rendben van leültem egy székre. Kezeimet az ölembe ejtettem, majd tovább kémleltem a termet.

Akaratlanul is kapkodni kezdtem a levegőt, bár nem feltűnően.
Olyan nagyon közel volt..
- Tényleg? Én azt hittem.. eddig is.. tudtál... de ez zseniális!
A vérnyomásom az egekig szökött. Végül lenyugodtam. Ez csak egy tánc. Egy tánc..
Awakeneddel.
Vajon megkérdezzem tőle? Félek elbukom.
- Tudod, ezt nem értem. Miért nem a másik lánnyal táncolsz? - kérdeztem a fekete hajú lányra bökve szememmel.

- Tudom, sajnálom.- Motyogtam a lány fülébe. Láttam, hogy örül az itt létemnek.
- Gyönyörű vagy.- Bókoltam és megint méz édes ajkaira hajoltam. Hosszú, szenvedélyes csókot váltottunk, majd tovább keringtünk a többiek között. Láttam egy lányt bejönni, de most csak Rosey foglalkoztatott.

Furcsán bizsergett a kezem ott, ahol megcsókolta, de miután felegyenesedett, nem engedtük el egymás kezét. Halkan kuncogva közelebb hajoltam, és a fülébe suttogtam:
- Visszavágó? - Meglepődött arcán még jobban kellett nevetnem. Éreztem, ahogy az arcom egyre jobban kipirul. Ajajj, tényleg nem kellett volna annyit innom. Most biztos hxlyének néz.
De nem ellenkezett, és ha lehet, még jobb volt ez a tánc, mint az előbbi.
- Akkor te Lily bátyja vagy? - kérdeztem, miközben sebesen keringtünk a parketten.Ahogy szétnéztem, láttam, hogy kezdünk egyre többen lenni - feldobott a látvány. Sajnos ennek a táncnak is hamar vége lett. - Ne haragudj, én meg itt lógok a nyakadon, csak mert táncolhatnékom van. Mondjuk, ilyen jó táncossal már rég nem találkoztam - nevettem fel, de aztán eszembe jutott, mit is művelek, és úgy elpirultam, mint valami óvodás kislány.

A terembe lépve rengetegen voltak bent. Ez az utolsó este amit még Moon Dalben töltök, úgyhogy kihasználom az alkalmat. Elöttem sétáltbe egy hölgy. Minden valószínűség szerint Kesztella professzor. Utána mentem.
- Üdvözlöm. Szabad egy utolsó táncra?
Kértem fel a hölgyet.

- Eredetileg vörös ruhát szerettem volna, de az eladó lebeszélt, hogy túl sok lenne úgy már rajtam a vörös...
Miközben táncoltunk, elképzeltem, hogy az asztal alá iszom magam. Hogy honnan jött ez a gondolat? Nem tudom. De Sebastian biztosan jót nevetne rajtam.
- Csodálkozom, hogy nem verted le Adam-et.

Sid jött oda hozzám, majd felkért táncolni.
- Persze.- Mosolyogtam a férfira. a terem közepe felé kezdtünk menni, majd szembe fordultam vele és vállára tettem a kezemet.
- Hogy értette, hogy utolsó tánc?- Kérdeztem egy kis idő után.

Honoria kihívott még egy táncra. Nagyszerű volt vele táncolni, de ha jól veszem észre akkor egy kicsit felöntött a garatra.
- Igen. Örülök, hogy ismeritek egymást. Lily elég félénk habár itt egy kicsit kinyílt.
Honi neki állt magyarázkodni.
- Ugyan fölösleges. Itt a megfelelő alkalom, hogy kitáncolhasd magad. Köszönöm a bókot. Úgy látom egy kicsit kipirultál. Ideje pihenni.
Kezét a karomra csúsztattam úgy mentünk az asztalhoz. én még nem fáradtam el ezért felkértem egy másik lányt. (Just)
- Szabad?

Felnevettem a magyarázatán.
- Nyugi, így is gyönyörű vagy vöröske.- Vigyorogtam rá.
- Amúgy meg nem verek meg senkit azért mert táncol veled, de ha megfogdosott volna, akkor már nem élne.- Mondtam és megporgettem a lányt, majd magamhoz húztam.
- Amúgy mit csináltál mostanság?- Kérdeztem.

Láttam, hogy Pen meglepődött, de olyan furán reagált. Végül is mindegy. Lehet, hogy szorítja a fűző.
- Igen! Eddig még nem próbáltam. Tegnap is véletlenül jöttem rá. Eszembe se jutott, hogy tudok repülni. Nem tudok meddig és milyen magasra. Csak egy két méterre és percig csináltam.
Mosolyogtam boldogan.
- Csak nem meleged van? Olyan is piros vagy.
Aztán kérdezett valamit amin össze ráncoltam a homlokom. Oda néztem amerre bökött.
- Elektrával? Azért, mert te hívtál el a bálba és most amúgy is valaki mással táncol.
Vissza néztem Penre.
- Amúgy is. Olyan vagy, mintha a testvérem lennél. Csak nem hagyhatlak unatkozni.
Mosolyogtam rá Penelopéra.

Már majdnem elaludtam amikor Honoria és egy srác jött oda. A srác felkért táncolni.
- Persze.- mondtam neki mosolyogva, és felálltam. A terem közepefele mentünk és ott meg is álltunk. Én pukedliztem egyet. Mikor végeztünk az üdvözléssel a kezemet a vállára tettem és elkezdtünk táncolni. Ügyesen táncolt. Mint egy profi, bár talán az is.

Táncunk nem volt gyors. A zene lassabb ütemre váltott.
- Tudod nem olyan nehéz eltekerni egy férfi fejét. Nézd csak meg őket. Mit látsz? Én nem látom a kettőjük közötti szerelmes tekintetett. Pen néz úgy Awakenedre aki egyáltalán nem veszi észre a jeleket. Awakened megy egyáltalán nem mutat Penelope felé jeleket aki ezért kicsit meg van rémülve. Ha megfelelően figyelsz észre veszed a jeleket.

Kesztella elfogadta a felkérést. Mikor mind a ketten fölvettük a megfelelő pozíciót táncolni kezdtünk.
- Tegezzen nyugodtan. Elhagyom az iskola területét. Világot fogok járni. Mindig is nagy felfedezőnek tartottam magam, de most már lehetőségem is van a kutatásaimnak szentelni életem. Lehet, hogy még vissza jövök.
A zene elhalkult. Megpörgettem Keszit. A tánc befejezése képen hátra döntöttem.
- Remekül táncol asszonyom.

A lány csatlakozott hozzám. Az este egyre jobb. Már csak egy két lány volt ülve, de egyik sem nézett ki úgy, mint aki nem táncolt már az este folyamán. Volt itt egy két fura alak köztük az a szárnyas emberke aki azzal a pöttöm lánnyal táncolt. Még is a legérdekesebb párt az aranyruhás lány és az egyszerűen fölöltözött álarcos alkotta.
- Nagyszerűen táncol hölgyem.

- Nem a csábítással vannak problémáim csak ő olyan más...- hátranéztem Awakenedre és Penre. Tényleg nem lehetett semmi szerelmi fellángolást látni. - Jó igazad van.. , de felém sem mutat semmilyen jeleket. Lásd egyedül jöttem a bálba pedig én is elhívtam. Mindig várom, hogy most végre előjön az a bizonyos szikra, de semmi. Meg mindig megpróbálom eltaszítani mert.. mert kedvelem. Mit tegyek? - kérdeztem. Nem hagytok abba táncolást és már egész jól ment.

Meglepődtem mikor azt mondta hogy a testvéreként gondol rám. Nagyot nyeltem.
- Tényleg? - hát, még jobb, mintha utálna. Talán tényleg nagyon nyomultam, és ez okozta vesztemet.
Végül is piszkált a tudat, hogy a másik lány felé több érzelmet mutatott. Tulajdonképpen össze voltam zavarodva. nem értettem miben jobb. Mindegy is.
Kissé könnyes szemekkel, még egyszer utoljára, hevesen dobogó szívvel az emlékezetembe véstem Awakened vonásait.
El kell felejtenem. Pedig annyival másabb, mint a többi, izomagyú srác! És talán küzdenem kéne.. de... egyszerűen érzem, hogy nincs miben megkapaszkodnom. Awakened-et pedig nem irányíthatom.
- Kérd fel, bátyó - próbáltam rá mosolyogni kedvesen. Igaz fájt hogy ezt mondtam, és tudom, hogy talán megbánom, hogy most ezt ajánlottam neki, de nem tartoztam azok közé, akik már csak azért is, hogy ne legyen bennük a tüske, odamennek a másik jelölthöz, és megtépik.
Miközben vártam Awakened reakcióját, leperegtem szemem előtt az emlékek. Megpuszilta a homlokom, azt mondta, miattam vállalja fel valós önmagát, szárnyával és kezeivel magához húzott, átölelt, megpörgetett...

Végighallgattam mit mond, majd mikor megpörgetett és hátra döntött a szemébe néztem.
- Köszönöm.- Mosolyogtam a megjegyzésére.
- Szóval elutazol. És merre felé mész?- Kérdeztem kedvesen.

Keringtünk a teremben. Mint a szépség és a szörnyetegben. Élveztem az estét. Jobb volt táncolni, mint ülni és csak inni és inni.
- Ezt én is elmondhatnám magáról.- feleltem neki mosolyogva. Nem akartam abbahagyni a táncolást, és nem is tettük. Tele voltam energiával és még az a szerencse, hogy tudok közlekedni magassarkúban. Különben én már olyat taknyoltam volna mint egy ház.
- Hol tanult meg ilyen remekül táncolni?

Kicsit kábán ültem le Justine megüresedett székére, révetegen figyelve kettejük táncát. Úgy zúgott a fejem... Körülnéztem a teremben, hátha van valahol egy erkély vagy valami, ahová ki lehetne menni, de sehol sem láttam. Végül szédelegve, sárkányt kiütő szívdobogással mentem oda az egyik a padlótól egészen a mennyezetig felnyúló ablakhoz. Nagy nehezen elrángattam a bársonyfüggönyt (közben szorgalmasan mondva a miatyánkokat, nehogy leszakadjon); és kihajoltam a friss levegőbe. Egy perc alatt tisztult ki a fejem, és jöttem rá, mekkora idiótát is csináltam magamból.
- Remek - sóhajtottam félhangosan, és az ablakkeretnek dőltem. Szívem szerint egy jó üveg bourbon whiskeyt húztam volna meg, de mivel pont attól viselkedtem a koromhoz egyáltalán nem illően, az ötletet rögtön el is vetettem. Így csak csendesen mélázva bámultam a hatalmas teliholdat, ami vöröses-sárgás fényével kísérteties fényt kölcsönzött az udvarnak. Egy hirtelen ötlettől vezérelve teljesen kihajoltam, és elmormogtam egy kívánságot. Csak egyet. Csak ma.

Teljesen megdöbbentem amikor Pen ilyet ajánlott fel.
- Köszönöm. - Homlokon pusziltam. Hogy a táncnak legyen valamilyen fajta vége megpörgettem és a helyére kísértem.
- Ne aggódj hugi. Nemsokára megint a táncparketten lehetsz. Elindultam az Elektra páros felé.
Mikor melléjük léptem aprót köhintettem.
- Elnézést elkérhetem a hölgyet? - Az álarcos aprót bólintott majd Elektra kezét az enyémbe csúsztatta.
- Újra kezdjük? - Kérdeztem kezemet a laposkájára téve.