Vidámpark

Nem túl nagy vidámpark, hisz Moon Dale csak egy falu. A falu központjától néhány kilométerre található a vidámpark. Hullámvasút, dodzsem, szellemkastély természetesen alap, hogy van, és még néhány különböző játék, ami kicsiket és nagyokat egyaránt szórakozásra csábít.

Lorival a vidámparkba jöttünk. Elővettem nagymenően a bankkártyám. Bár csak ne tettem volna. Azt hittem itt fog kihullani az összes fogam mire beolvasta, de nem én voltam az egyetteln. A pénztáros is nagyon unhatta már, mert neki már ki hullt az összes foga. Kaptunk egy csomó jegyet amit majd eljátszhatunk. Meglepetésemre a játékok jobb állapotban voltak, mint gondoltam, de köz sincsenek a csúcs technológiához. Megfogtam Lori kezét és a dodzsemhez szaladtam vele.
- Ma egy pörgős napunk lesz remélem. - Vigyorova adtam oda a két jegyet majd bevágódtamaz egyik zöld autóba.

- Szerintem egy vidámparkban mindent lehet, csak unatkozni nem - feleltem, beülve egy kék kocsiba, miközben felmértem a terepet. Nyüzsgő tömeg, hatalmas, és egyben veszélyes szerkezetek. Hú, totál para.
Mikor elkezdődött a mulatság, első dolgom volt bele menni az előttem lévőkbe. Naná, ezért nincs nekem kocsim! El nem tudom képzelni, mit csinálnék Thomas jaguárjával... szerintem ő sem meri elképzelni.
- Ez szupeeeer!

Lori egyből a sűrűjébe vetette magát. Fura volt ez a lány. Más, mint a többiek. Össze vissza vezette az autóját egyik autó után ment neki a másiknak. Nem csodálom, hogy nincs autója már rég csak a kormány maradt volna meg belőle. Mentünk még pár kört a kocsiból. Vicces volt a helyzet, mert egy fiatal srác volt a felelős azért, hogy mindig legyen váltás, de annyira félt vagy nem is tudom igazán Lori másságától, hogy nem kellett kiszállnunk. Mentünk egymás után vagy öt menetet. Végül kiszálltunk, mert a tömegnek nem tetszett, hogy mi jól érezzük magunkat.
- Hova megyünk? Vagy elötte kérsz egy fagyit, üccsit, vattacukot? Bármire vevő vagyok.
Szó szerint vevő, hisz csak nem hagyom, hogy ő fizessen ha már egyzser elhívtam.

- Dehogy is! Már az is sok volt, hogy kifizetted nekem a jegyet. Meg az, hogy elviselsz magad mellett.. köszönöm. - mosolyodtam el. - Most menjünk a te kedvencedre... bár még mindig nem tetszik az ötlet, hogy esetleg leszakadhat.
Elindultunk a hullámvasút felé. Már a látványától is lázba jöttem, főleg ahogy hallatszott a sok sikoly, és nevetés.
- Úm.. még nézni is rossz! - feleltem nevetve, miközben beültünk. Szorosan öleltem magamhoz az övet. Oldalról Tom-ra sandítottam.
Vajon tényleg jó társaság vagyok?

- Rendben. Ha szerencsék van akkor csak a tizedik menet után siklik ki a kocsink.
Ijesztgetem még egy kicsit. Szerencsére a sorban állás nem tartott sokáig, mert kezdett lehülni az idő. Hirtelen sokat esett és most már igen hideg volt, de akkor is akartam menni egy kört. Végre a sor elejére kerültünk amikor neki állt esni a hó. Ilyen nincsen. Kiszálltak az utasok.
- Végre mi jövünk! - Mondtam Lorinak. - Kapaszkodj!
Kiáltottam mikor neki állt zuhanni a játék. Végig ordítottam az egészet. Nem azért, mert féltem hanem azért, mert annyira élveztem. Leszálltunk a játékról.
- Milyen volt? Sajnos nem repültünk el. - Nevettem fel.

Imádtam a hideget. A havat. Annyira titokzatos volt, és már-már hátborzongatóan gyönyörű. Mikor a hatalmas és veszélyes, de szórakoztató szerkezet elindult, tágra nyíltak a szemeim.
~Még jó hogy nem kértem semmit enni ez előtt!~
Thomas és én együtt sikítottunk, bár én nem csak azért, mert az adrenalinfröccs fullasztóan hirtelen tornyosult az amúgy nyugalmas személyiségem felé, hanem mert be kell vallanom, kicsit be is rezeltem.
- Sajnos? - nevettem, miután leszálltunk. - És még hogy én vagyok a mazchoista!
Könyökömmel oldalba böktem.
- Hüm.. akkor most már haverok vagyunk??

Lori öldalba bökött.
- Naná, hogy haverok vagyunk. - Össze borzoltam a haját. Haján apró fehér kristályok jelentek meg. Fölnéztem. Elkezdett esni a hó.
- Esik a hó! - Kaptam fel Lorit majd megpörgettem. Kettőt pördültünk majd a lábára állítottam.
- Hóban nem működnek a játékok így nem tudunk tovább maradni. Elég hideg van mit szólnál ha elmennénk a kávéházba inni valami meleget? - Húztam fel a szemöldököm.

Miután a talpam a földet érintette, homlokomat a mellkasára hajtottam.
- Az jó lenne... - mosolyogva feleltem, és lecsuktam a szemem. El kell mennem vásárolni ruhát.. végül is télen nem szaladgálhatok ilyen csipkés, hálós fűzős cuccokban. Annyira idióta azért még én sem vagyok!
-Thomas? - kérdeztem félre billentett fejjel, miközben a kocsihoz siettünk. Tulajdonképpen nem is akartam mondani neki semmit, csak a nevét ízlelgettem. Megráztam a fejem.
- Jó volt ez a mai nap...

//Kávézó//

Jó volt Lorival. Nem szoktam magam ennyire jól érezni a lányokkal. Lehet, hogy csak a maimi csajok ennyire erőszakosak. Sose mentem arra, hogy a csajokkal sokszor ágyba bújjak. Inkább mindig csak találkoztam velük. Apám.. Szóval apám szerint azért, mert így kerestem az igazit. Amikor megjöttem és mosolyogtam akkor oda jött, már ha otthon volt és összeborzolta a hajam.
- Tessék Lori? - Mintha nem is itt lenne. Annyira másabb, mint a többi lány.
- Örülök, hogy jól érzed magad. - Lehajtottam fejét, hogy megtudjam puszilni a feje búbját. Közben megjöttünk a kocsihoz. Kinyitottam neki az ajtót, hogy fölmelegedhessen hisz egyikünk se volt túl melegen felöltözve.

//Kávézó//