Név: Ash Kingtone
Kor: 17
Nem: Férfi
Faj: Sas
Jellem: Könnyen barátkozok, de sosem mutatom meg milyen vagyok igazán. Elég lázadozó típus és enyhén szarkasztikus. Nem szoktam elkötelezni magam mert az olyan mintha lemondanék a szabadságomról. Szeretem az őrültségeket és keresem a bajt. Utálok hazudni ezért mindenkinek a szemébe mondom az igazságot.
Kinézet: Barna haj, szürkéskék szemek, 190 cm magas vagyok, izmos testalkat.
Lakhely: Kollégium
Amiben kiemelkedő vagyok: Fényképészet.
Múlt: Egy verőfényes napom láttam meg a napvilágot Miamiban. Tehetős, gazdag családban születtem. Anyám, Auróra egy híres fotómodell apám, Richárd pedig ingatlanbefektető. Van két testvérem. Carol a húgom és Boby a bátyám. Középsőnek lenni szerintem a legjobb. Van akire vigyázhatsz és egy olyan is akivel püfölhetitek egymást. És mellesleg a szülők sem kezelnek kedvencként. Tök átlagos életet éltem leszámítva azt az apró tényt, hogy alakváltó vagyok. Anya és apa is az csak a testvéreim nem. Ők erről nem tudtak mert meg akartuk őket kímélni ettől....
Szerintem semmi rossz nem volt ebben, de a szüleim szerint jobb, ha nem tudnak róla. A suliban a menők közé tartoztam főként a pénzem miatt. Mindent csajt felszedtem, buliztam szóval éltem a fiatalok életét.
Egy nap a haverokkal lógtam és azt mondták mutatni akarnak valamit. A tengerpart egyik kihaltabb részére mentünk ahol már vártak minket. Carol a földön feküdt a ruhátiól megszabadítva a r*hadékok pedig csak nevettek az egészen. Persze rögvest nekik estem, de sokkal többen voltak mint én. Miután jól szétvertek közölték, hogy ez máskor is elő fog fordulni, ha nem húzok el. Nem kellett sokat agyaljak azon mi is a bajuk velem. Sok a pénzem van és ők mellettem senkik voltak. Nem tehettem mást, mint, hogy eltűnjek minél előbb. Persze, magamat okoltam az egész miatt hiába is mondogatta Carol, hogy nem az én hibám. A szüleimnek hagytam egy levelet:
'' Kedves anya és apa!
Bocsássatok meg, hogy búcsú nélkül mentem el. Úgy döntöttem a saját lábamra állok és elutazok valamerre. Szeretlek titeket, de már unom, hogy egy elkényeztetett gazdag kölyöknek kezelnek. Ígérem írok majd, de ne keressetek!
Ash ''
Nem akartam tudatni velük mi is történt valójában mert akkor megint csak ők innák meg a levét. Összecsomagoltam és a motorrommal az éj leple alatt eltűntem végleg.
Először még a városban maradtam és segítésmunkásként dolgoztam. Csak pár hónapig maradtam mert nagy volt az esélye, hogy rám talál valaki. Ezekben a hónapokban sikerült elintéznem, hogy felvegyenek egy olyan iskolába ahol a magam fajták tanulnak.....
Kor: 17
Nem: Férfi
Faj: Sas
Jellem: Könnyen barátkozok, de sosem mutatom meg milyen vagyok igazán. Elég lázadozó típus és enyhén szarkasztikus. Nem szoktam elkötelezni magam mert az olyan mintha lemondanék a szabadságomról. Szeretem az őrültségeket és keresem a bajt. Utálok hazudni ezért mindenkinek a szemébe mondom az igazságot.
Kinézet: Barna haj, szürkéskék szemek, 190 cm magas vagyok, izmos testalkat.
Lakhely: Kollégium
Amiben kiemelkedő vagyok: Fényképészet.
Múlt: Egy verőfényes napom láttam meg a napvilágot Miamiban. Tehetős, gazdag családban születtem. Anyám, Auróra egy híres fotómodell apám, Richárd pedig ingatlanbefektető. Van két testvérem. Carol a húgom és Boby a bátyám. Középsőnek lenni szerintem a legjobb. Van akire vigyázhatsz és egy olyan is akivel püfölhetitek egymást. És mellesleg a szülők sem kezelnek kedvencként. Tök átlagos életet éltem leszámítva azt az apró tényt, hogy alakváltó vagyok. Anya és apa is az csak a testvéreim nem. Ők erről nem tudtak mert meg akartuk őket kímélni ettől....
Szerintem semmi rossz nem volt ebben, de a szüleim szerint jobb, ha nem tudnak róla. A suliban a menők közé tartoztam főként a pénzem miatt. Mindent csajt felszedtem, buliztam szóval éltem a fiatalok életét.
Egy nap a haverokkal lógtam és azt mondták mutatni akarnak valamit. A tengerpart egyik kihaltabb részére mentünk ahol már vártak minket. Carol a földön feküdt a ruhátiól megszabadítva a r*hadékok pedig csak nevettek az egészen. Persze rögvest nekik estem, de sokkal többen voltak mint én. Miután jól szétvertek közölték, hogy ez máskor is elő fog fordulni, ha nem húzok el. Nem kellett sokat agyaljak azon mi is a bajuk velem. Sok a pénzem van és ők mellettem senkik voltak. Nem tehettem mást, mint, hogy eltűnjek minél előbb. Persze, magamat okoltam az egész miatt hiába is mondogatta Carol, hogy nem az én hibám. A szüleimnek hagytam egy levelet:
'' Kedves anya és apa!
Bocsássatok meg, hogy búcsú nélkül mentem el. Úgy döntöttem a saját lábamra állok és elutazok valamerre. Szeretlek titeket, de már unom, hogy egy elkényeztetett gazdag kölyöknek kezelnek. Ígérem írok majd, de ne keressetek!
Ash ''
Nem akartam tudatni velük mi is történt valójában mert akkor megint csak ők innák meg a levét. Összecsomagoltam és a motorrommal az éj leple alatt eltűntem végleg.
Először még a városban maradtam és segítésmunkásként dolgoztam. Csak pár hónapig maradtam mert nagy volt az esélye, hogy rám talál valaki. Ezekben a hónapokban sikerült elintéznem, hogy felvegyenek egy olyan iskolába ahol a magam fajták tanulnak.....
