Cukrászda.

Már ha a kirakatot nézed megéhezel. Itt a világ végén egy mestercukrász telepedett le, hogy szabadjára engedje fantáziáját. Ekkor áldás ennek a piciny falunak.

Szerencsésen megtaláltuk a cukrászdát. Szerencsére volt pár tábla, ami jelezte, merre van. Megálltunk a cukrászda előtt, és bementünk. Annyi sok édesség és sütemény volt, hogy alig tudtam választani. Eléggé édes szájú voltam. Végül egy krémest választottam. Justine is választott, majd fizettem, és leültünk egy asztalhoz.

Hamar megtaláltuk a cukrászdát. Bár nem volt nehéz, mivel a kis utca szélén állt egy igen nagy épület és hatalmas betűvel ki volt írva: CUKRÁSZDA. Bementünk és mind a ketten választottunk. Adam kifizette és mikor leültünk az egyik kerek asztalhoz elővettem a pénztárcámat és odanyújtottam neki a pénzt.
- Nem te fogsz mindent fizetni.- mondtam neki és vártam, hogy elvegye a pénzt.

Mikor leültünk az asztalhoz, Justine ki akarta fizetni a süti árát. Megráztam a fejem.
- H*lyén érzem magam, ha a lány fizet. Szerintem egy fiúnál az a minimum, hogy ő fizet.- mondtam, és nem fogadtam el a pénzt.
- Nem fogsz tudni rávenni, hogy elvegyem a pénzed, szóval kár próbálkoznod.- mondtam mosolyogva, és elkezdtem enni a sütit.

Nem akarta elfogadni a pénzt de én még mindig tartottam és vártam, hogy elvegye.
- Figyelj, rendes vagy meg minden. De azért mert fiú vagy nem foglak kifosztani azzal, hogy mindent te fizetsz.- mondtam neki de reménytelen volt. Nagyot sóhajtottam és lassan elkezdtem enni a sütit.
- A mai edzés végére azért szeretnék majd levegőt is kapni. Jó?- kérdeztem tőle mosolyogva, és eszembe jutott, hogy a múltkor már a bemelegítő 5 kör után teljesen ki voltam.

Elmosolyodtam. Eléggé kifárasztottam az előző közös focizásunk alkalmával. Viszont nem utálhatott meg annyira ezért, mert ugye járunk, és újra edzeni akar.
- Rendben, ez most lazább edzés lesz. Inkább a technikai részre fogunk gyúrni.- mondtam. Lassan befejeztem a sütit. Megvártam, míg Justine is befejezi.
- Akarsz még enni valamit, vagy indulhatunk?- kérdeztem.

Már a sütink vége felé tartottunk, mikor mondta, hogy "technikai részre fogunk gyúrni".
- Rendben.- válaszoltam neki. Mikor mind a ketten befejeztük, Adam megkérdezte kérek- e még valamit.
- Nem köszönöm. Felőlem mehetünk. De ha te kérsz akkor ÉN fizetek.- hangsúlyoztam ki az "én" szót. Tényleg nem akartam teljesen kifosztani pénzileg. Szép kis barátnő lennék.

Aranyos volt, ahogy mindenáron fizetni akart.
- Nem kérek én se semmit.- mondtam. A sütis tányérokat visszavittem a pultra, majd megfogtam Justine kezét, és kimentünk a cukrászdából. Finom volt a sütemény, ide máskor is tuti visszajövök. Beültünk a kocsiba mindketten, és elindultunk a sportcsarnok felé.

//Sportcsarnok/Sportpálya//

Végeztünk a sütinkkel. Mindketten felálltunk, Adam visszavitte a tányérokat és mikor kifele mentünk, Adam megfogta a kezemet. Elmosolyodtam. Beültünk a kocsiba és mentünk edzeni.

//Sportcsarnok/ Sportpálya//